Budapest ikonikus parkjai - a Margitsziget fái

A Margitsziget nemcsak futópálya és strandok együttese: dendrológiai szempontból itt található a főváros faállományának legöregebb és legértékesebb része. A dunai kavicsos öntéstalaj bőségesebb vízhez és tápanyaghoz juttatja a növényeket, ezért a fák szebbek, mint a városban sínylődő társaik.

Olvasási idő: ~6–8 perc | Nehézségi szint: ★★☆☆☆ (kezdő)

1. Hogyan lett a szigetből angolpark?

A sziget mai arculata József nádor munkájával kezdődött, aki ligeterdős angolparkot építtetett ki az akkor még jóval kisebb, eredetileg három részből álló területen. Ő telepítette be a maga korában ritkaságszámba menő fajokkal: platánnal, mocsári ciprussal, japánakáccal, amerikai vasfával, fekete dióval és páfrányfenyővel, gyümölcsfák és rózsák társaságában — a gondozásukban maga is részt vett. A munkát az 1838-as nagy árvíz szinte teljesen elmosta: a jeges ár másfél méter magasan borította el a szigetet, és lényegében letarolta, ezért a telepítést gyakorlatilag újra kellett kezdeni. Ennek az árvíznek máig élő tanúja egy megdőlt törzsű narancseper fa a Casinótól északra, a Kisrét közelében.

2. A sziget nevezetes fái

A szigeten több olyan fa is áll, amelyet külön névvel illetnek. A leghíresebb a Hétvezér platán, egy közel kétszáz éves matuzsálem, amelyet még József nádor ültetett. Vele egy sorban említendők Arany János tölgyei: a költő 1877 és 1882 között tavasztól őszig rendszeresen a szigeten tartózkodott, és ezek a fák ihlették A tölgyek alatt című versét. A faállomány gerincét a nagy termetű lombhullatók adják — idős vadgesztenyék, hársak, kőrisek, nyárfák és juharok, köztük az átlagosnál lényegesen nagyobb mezei juharok. A tű- és pikkelylevelű örökzöldek későbbi fásításból származnak: feketefenyők, ezüstfenyők, lucfenyők, hamisciprusok, tiszafák és borókák sorakoznak a sétányok mentén.

3. Mit nézz meg a szigeten?

Néhány pont, amit érdemes felkeresni egy séta során:

• a Japánkert a sziget északi végén, mintegy 10 500 négyzetméteren, tórendszerrel, fahidakkal és lépőkövekkel,
• a Rózsakert, ahol évtizedeken át Márk Gergely rózsanemesítő munkájának gazdag fajtaválasztéka volt látható,
• Arany János tölgyei és a Hétvezér platán, a sziget két legismertebb névvel bíró fája,
• a Domonkos kolostor romjai és a Zenélő szökőkút, amely óránként szólal meg,
• a különleges fajok gyűjteménye — mocsárciprus, páfrányfenyő, tulipánfa, vérbükk, datolyaszilva, narancseper.

Érdemes szétnézni a(z) díszfák teljes kategóriájában, ha a szigeten látott fajokból a saját kertedbe is ültetnél.

4. Selyemakác a Japánkertből a kertedbe

A Japánkert 2014-ben esett át teljes megújításon: a meglévő növényzetet metszéssel és formára alakítással igazították japános hangulatúvá, és új fajok is bekerültek — köztük selyemakác, hunyor, peónia és hortenzia. A selyemakác páfrányszerű, kétszeresen szárnyalt lombja és pamacsszerű rózsaszín virága kitűnően illik ebbe a képbe, és a kínálatunkban is elérhető: az Albizia julibrissin 'Summer Chocolate' – sötét lombú selyemakác, 60 cm, C2-es cserépben a faj sötét lombú fajtája, amelynél a levelek bronzos fakadás után mélybordó, csokoládébarna árnyalatot vesznek fel. Napos, meleg, széltől védett helyre való, és a fiatal példány az első teleken védelmet igényel — cserébe néhány év alatt ernyőszerűen szétterülő, jellegzetes koronát épít.

5. A Japánkert növényei a kínálatban

A Japánkert 2014-es felújításakor telepített hortenziák szintén elérhetők nálunk, több fajtában: a 'Fire Light' és a 'SkyFall' kompaktabb bugás hortenziák, a 'Polar Bear' pedig nagyobb méretben ad látványos, nyár végi virágzást. A japánkerti hangulat legjellegzetesebb fája a japán juhar, amelyből két fajta érhető el: az 'Iyoshi' és a 'Phoenix', egyaránt 60–90 cm-es méretben. Ezek félárnyékos, széltől védett helyet kívánnak, mert a finom, mélyen tagolt leveleket a tűző nap és a huzat perzseli. A sziget másik nevezetessége, a vérbükk pedig a közönséges bükk lombszínben eltérő változata — a zöld lombú alapfaj ugyanolyan sűrű, mélyárnyékot adó lombozattal rendelkezik.

6. Az aranyhalas medence mamutfenyői

A sziget egyik kevéssé ismert botanikai különlegessége a kínai mamutfenyő: az aranyhalas medencénél, a forrásház közelében négy példány áll, közülük az egyik törzse fél méternél is vastagabb. Ez azért figyelemre méltó, mert a fajt sokáig kizárólag kövületekből ismerték, és csak a 20. században találták meg élő állományban Kínában — a szigeti példányok tehát viszonylag korán kerülhettek ide. Ugyanezen a részen érdemes a közeli japán juharokat is megnézni. A Metasequoia glyptostroboides – kínai mamutfenyő, 200 cm, 30 × 30 cm-es cserépben a kínálatunkban is elérhető. Kerti szempontból az teszi különlegessé, hogy tűlevelű létére lombhullató: ősszel rozsdavörösre színeződik, majd elhullatja a tűit, télen pedig a szabályos kúpos váz és a rostos, vöröses kéreg marad látványnak. Mély, üde talajú, napos helyre való, nagyobb kertbe.

7. Összehasonlító táblázat: szigeti körülmények vs. városi kert

8. Mire figyelj a vásárlás előtt? Hogyan válassz?

A szigeti séta legjobb hozadéka, ha nemcsak fajnevekkel, hanem méretérzékkel térsz haza: nézd meg, mekkora koronát épít egy kifejlett példány, és vesd össze a kerted szabad területével. Fontos szempont az is, hogy a sziget körülményei kivételesen kedvezők — a kavicsos öntéstalaj és a Duna közelsége olyan vízellátást ad, amit egy városi kertben pótolni kell: ez a gyakorlatban mulcsozást és az első évek rendszeres öntözését jelenti. A fényviszonyokat is mérd fel, mert például a japán juhar félárnyékot kíván, a selyemakác viszont teljes napot. Végül a méret és a szállítás: a nagyobb, előnevelt fa azonnali hatást ad, de nehéz. További hasznos tartalmakért nézz körül a főoldalunkon.

9. Záró gondolatok a Margitszigetről

A Margitsziget faállománya kétszáz év tudatos munkájának eredménye: József nádor telepítésétől az 1838-as árvíz utáni újrakezdésen és a 19. századi kertészek munkáján át a Japánkert 2014-es megújításáig. Kertészeti szemmel ezért nemcsak séta, hanem tanulmányút is — a szigeten látható fajok jelentős része kertbe is ültethető, csak a léptéket és a vízellátást kell hozzáigazítani.

10. Gyakran ismételt kérdések (FAQ)