A Füvészkert Pálmaháza: több mint 160 év trópus

A Nyolcadik kerület közepén, klinikaépületek gyűrűjében áll Magyarország egyik legrégibb üvegháza. A Füvészkert Pálmaháza 1864–65-ben épült, és azóta is működik — eredetileg viszont nem pálmaháznak készült, hanem oranzsériának, ahol a növények csak teleltek.

Olvasási idő: ~6–8 perc | Nehézségi szint: ★★☆☆☆ (kezdő)

1. Egy üvegház 1865-ből

A Pálmaház 1864 és 1865 között épült fel, részben Diescher József tervei alapján, és a maga korában európai viszonylatban is jelentős méretűnek számított: a három részből álló üvegház hossza 62 méter. Az épület azonban nem abban a funkcióban indult, amelyet a neve sugall. Eredetileg oranzséria volt, vagyis olyan tér, ahol a kültéren tartott, fagyérzékeny növények átteleltek, majd tavasszal újra kikerültek a szabadba. Az állandó otthont adó pálmaház szerep csak jóval később alakult ki: az épület a mai formáját 1965–66-ban nyerte el, amikor bővítették és átépítették. Ma műemléki védettséget élvez, és Magyarország legrégebbi üvegházai közé tartozik.

2. A kert aranykora és a gyűjtemény

Az üvegház felépítése egybeesett a kert egyik felívelő időszakával, Linzbauer Ferenc igazgatósága idején: 1865-ben a gyűjtemény már 6650 fajt számlált, ebből mintegy 2000 volt üvegházi növény. A következő nagy korszak Jurányi Lajos igazgató és Fekete József főkertész nevéhez fűződik a 19. század utolsó évtizedeiben — ekkorra a fajszám meghaladta a tízezret, ami európai összevetésben is kivételesnek számított, a nagy pálmaház belseje pedig a korabeli leírások szerint valóságos trópusi őserdőre emlékeztetett. Ebbe a korszakba illeszkedik az 1893-ban épült Victoria-ház is, amely máig az ország egyetlen ilyen épülete, és az amazonasi óriás-tündérrózsának ad otthont.

3. Mit láthatsz ma a Pálmaházban?

A mai gyűjtemény néhány jellemző csoportra bontható:

• több mint kétszáz pálmaféleség, a kistermetű fajoktól a tetőt súroló példányokig,
• mintegy 170 trópusi haszonnövény — kávé, kakaó, banán és társaik,
• számos szubtrópusi faj, amely a mérsékeltebb égövi átmenetet mutatja be,
• orchideák, amelyek gyűjtése már az 1860-as években megkezdődött,
• a szomszédos Victoria-házban trópusi vízinövények, köztük az óriás-tündérrózsa.

Érdemes szétnézni a(z) pálmák teljes kategóriájában, ha a látottakból a saját kertedbe vagy teraszodra is szeretnél.

4. Cikász pálma: az élő kövület, ami nem is pálma

A pálmaházak visszatérő növénye a szágópálma, amelyet Jókai Mór is szerepeltet A kőszívű ember fiai üvegpalota-jelenetében, egy virágzó agávé társaságában. A növény kertészeti neve Cycas revoluta – cikász pálma, 60–70 cm-es, 27 cm-es cserépben, és a legérdekesebb tulajdonsága éppen az, hogy botanikailag nem pálma: a cikászok a nyitvatermők közé tartozó, ősi növénycsoport tagjai, amely már a dinoszauruszok korában is létezett, ezért élő kövületként emlegetik. A merev, fényes, tollasan szeldelt levélkorona pálmaszerű megjelenést ad, a növény azonban rendkívül lassan növekszik, és jellemzően évente csak egyetlen új levélkoszorút hajt. Nálunk edényes növényként tartható, nyáron kültéren, télen fagymentes helyen; kisebb léptékhez a 45–55 cm-es, 14 cm-es cserépben nevelt példány is elérhető.

5. Kültéri pálma a kertbe: a kenderpálma

Ha nem üvegházba, hanem a kertbe keresel pálmát, a Trachycarpus fortunei – kínai kenderpálma a legmegbízhatóbb választás: ez a télállóbb pálmafajok közé tartozik, és megfelelő, szélvédett, jó vízelvezetésű helyen szabadföldben is telelhet. Legyező alakú, mélyen szeldelt levélzete és rostos borítású törzse adja a jellegzetes déli megjelenést, a 190–210 cm-es példány pedig azonnali szoliter hatást ad. Kisebb kertbe és teraszra a 90–100 cm-es vagy a 110–120 cm-es méret a kezelhetőbb. Pálmaszerű, de kifejezetten szárazságtűrő megjelenést ad a Yucca rostrata, beltérre pedig a törzses jukka hozza ugyanezt a hatást.

6. A Pálmaház az irodalomban

A Füvészkert széles körű ismertségét nem a botanikának, hanem egy regénynek köszönheti: Molnár Ferenc 1907-ben megjelent A Pál utcai fiúk című művében a kert fontos helyszín, a Pálmaház medencéje pedig emlékezetes jelenet színhelye. Érdekes nyelvtörténeti mozzanat, hogy maga a „füvészkert" szó a nyelvújítás korából származik, a köznyelvben viszont a regény nyomán terjedt el — az intézmény hivatalosan csak 2008-ban vette fel ezt a nevet a korábbi Botanikus Kert helyett. A kert legidősebb fái, a páfrányfenyők pedig már kétszáz tavaszt is megéltek, tehát jóval korábbról valók, mint maga az üvegház.

7. Összehasonlító táblázat: üvegházi vs. kerti pálma

8. Mire figyelj a vásárlás előtt? Hogyan válassz?

Először azt döntsd el, kültéri vagy edényes növényt keresel, mert ez határozza meg a fajt: a télállóbb kenderpálma szabadföldbe is telepíthető, a cikász viszont fagymentes teleltetést kíván. Ezután a helyet mérd fel — a pálmáknál a levélkorona átmérője a meghatározó méret, nem a magasság, ezért oldalirányban is kell tér, hogy a levelek ne sérüljenek. A harmadik kérdés a talaj és a vízelvezetés: a legtöbb pálmaféle a pangó vizet viseli a legrosszabbul, télen pedig ez nagyobb kockázat, mint a hideg. Végül a méret és a szállítás: a nagyobb, előnevelt példány azonnali hatást ad, de nehéz. További hasznos tartalmakért nézz körül a főoldalunkon.

9. Záró gondolatok a Pálmaházról

A Füvészkert Pálmaháza jó példa arra, hogy egy kert soha nincs kész: egy telelőházból lett trópusi gyűjtemény, amelyet több generáció alakított, bővített és épített újjá. Látogatóként pedig ugyanazt a hasznot adja, mint bármelyik jó botanikus kert — megmutatja, milyen lesz kifejlett korában az a növény, amelyet most cserepesen vinnél haza.

10. Gyakran ismételt kérdések (FAQ)