Monte Palace: egy elhagyott szállodából lett trópusi kert

Funchal fölött, a hegyoldalban áll egy 18. századi birtok, amelyen egykor luxusszálloda működött — aztán a második világháború után bezárt, és közel fél évszázadon át romosan állt. 1987-ben egy portugál üzletember és műgyűjtő vette meg, hogy a saját gyűjteményeinek adjon otthont: nem múzeumépületben, hanem egy kertben.

Olvasási idő: ~6–8 perc | Nehézségi szint: ★★☆☆☆ (kezdő)

1. Egy birtok, ami háromszor változott

A Funchal fölötti Monte régóta a jómódú családok kedvelt helye: a hűvösebb, párásabb hegyoldalban sorra épültek a villák. A birtokot a 18. században Charles Murray angol konzul szerezte meg, majd a 19. század végén Alfredo Guilherme Rodrigues vásárolta meg, aki felépítette azt az épületet, amelyet ma Monte Palace néven ismerünk, és szállodát nyitott benne. A második világháború után a szálloda bezárt, és a birtok közel fél évszázadon át elhagyatottan, pusztulóban állt. A harmadik korszak 1987-ben kezdődött, amikor José Berardo portugál üzletember és műgyűjtő megvásárolta a területet; a következő évben a nevét viselő alapítványnak adományozta, a megújult kertet pedig 1991. október 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt. A hely tehát háromszor talált magának új szerepet — utoljára úgy, hogy közben megőrizte a régi kert csontvázát.

2. Miért kert lett belőle, és nem múzeum?

A döntés mögött egy sajátos indok áll. Berardo szenvedélyes gyűjtője volt a történelmi portugál csempéknek és építészeti elemeknek, amelyek éppen abban az időszakban tűntek el tömegével: templomok zártak be, régi épületeket bontottak vagy modernizáltak, és az ott lévő értékek szétszóródtak. Nem múzeumot akart nekik, hanem olyan környezetet, ahol vendégszeretőbb, élőbb módon láthatók — és a hegyoldalban álló, meglévő kerttel rendelkező birtok pontosan ilyen keretet kínált. Ebből következik a hely alapkaraktere: a Monte Palace nem botanikus kert a szó szigorú, tudományos értelmében, hanem gyűjteményes kert, ahol a növényzet és a műtárgyak egymást erősítik. A koncepció része az is, hogy a kert nemcsak látvány, hanem elbeszélés — a csempepanelek például a portugál történelmet mesélik el, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy a látogatók, köztük a gyerekek is tanuljanak belőle.

3. Amit ma láthatsz a kertben

A hetvenezer négyzetméteres terület főbb elemei:

• mintegy százezer növény a világ minden tájáról, köztük a több mint száz éves cikászok,
• dél-afrikai proteák, belga azáleák, skót hangák és madeirai őshonos fajok a babérerdő világából,
• két keleti kert kőlámpásokkal, Buddha-szobrokkal, torii kapukkal és pagodákkal,
• a 15. és 20. század közötti portugál csempegyűjtemény, negyven történelmi tablóval,
• tavak koi pontyokkal, hattyúkkal és pávákkal, valamint a Monte Palace Múzeum ásvány- és szoborgyűjteménye.

Érdemes szétnézni a(z) pálmák teljes kategóriájában, ha a trópusi hangulatból hazavinnél valamit.

4. Cikászok: a kert névjegye

A gazdag növényállományból egyetlen csoport emelkedik ki: a több mint száz éves cikászoké, amelyeket a kert saját leírásai is élő kövületként emlegetnek. A megnevezés indokolt: a cikászok a nyitvatermők közé tartozó, ősi növénycsoport tagjai, amely már a dinoszauruszok korában is létezett, és azóta alig változott. A Monte Palace példányainak jelentős része Dél-Afrikából származik, ahol az Encephalartos nemzetség fajai őshonosak — ezek a világ egyik legveszélyeztetettebb növénycsoportját alkotják. Nálunk ennek az ősi csoportnak az ázsiai rokona érhető el: a Cycas revoluta – cikász pálma, 60–70 cm, 27 cm-es cserépben, amelynek merev, fényes, tollasan szeldelt levélkoronája adja a jellegzetes, pálmaszerű megjelenést — botanikailag viszont nem pálma. Rendkívül lassan növekszik, évente jellemzően csak egyetlen új levélkoszorút hajt, cserébe hosszú életű; kisebb léptékhez a 45–55 cm-es példány is elérhető. Nálunk edényben tartható, télen fagymentes, világos helyen.

5. A keleti kertek és a japán juhar

Berardot egy kínai és japán utazása annyira megragadta, hogy két keleti kertet is kialakított a birtokon. A hangulatot kőlámpások, Buddha-szobrok, torii kapuk, pagodák és a kapukat őrző kőoroszlánok adják, a tavakon díszhidak vezetnek apró szigetekhez, a bambuszcsövek pedig vízzel telve billennek meg és csobbannak a tóba — ez a szerkezet eredetileg madárriasztó célt szolgált, de az idő múlását is jelképezi. A japánkert-hangulat legfontosabb növénye a japán juhar, amely nálunk is elérhető két fajtában, egyaránt 60–90 cm-es méretben: az Acer palmatum 'Iyoshi' és a 'Phoenix'. Félárnyékos, széltől védett helyet kívánnak, mert a tűző nap és a huzat perzseli a finom, mélyen tagolt leveleket — cserébe ősszel látványosan színeződnek. A trópusi vonalat itthon a kínai kenderpálma viszi tovább, amely a télállóbb pálmák közé tartozik.

6. Az azulejók: csempék a lombok között

A kert második rétege a csempegyűjtemény, amely Portugália egyik legjelentősebbje. Az azulejo, vagyis a mázas kerámiacsempe az Ibériai-félsziget iszlám korszakának öröksége, és később a portugál templomok, paloták és magánházak jellegzetes díszítőelemévé vált. A Monte Palace gyűjteménye végigvezet ennek fejlődésén: a korai, mértani mintáktól a nagyméretű vallási és csataképeken át a szecessziós virágmintákig és az art deco kompozíciókig. Kerti szempontból az a különösen tanulságos, ahogy ezek a paneleket elhelyezték: nem falfelületen, egymás mellett sorakoznak, mint egy múzeumban, hanem a sétautak mentén, a sűrű növényzet közé ágyazva bukkannak fel. Ez az elrendezés a kert egyik fő élményét adja — a látogató nem végignézi a gyűjteményt, hanem menet közben rábukkan. Ugyanez a gondolat kis kertben is működik: egyetlen, jól elhelyezett tárgy vagy felület a lombok között többet ad, mint több, sorba rakva.

7. Összehasonlító táblázat: Madeira vs. magyar kert

8. Mire figyelj a vásárlás előtt? Hogyan válassz?

Ha ebből a hangulatból szeretnél valamit hazavinni, először azt döntsd el, kültéri vagy edényes növényt keresel — ez határozza meg a fajt. A japán juhar kiültethető, viszont félárnyékot és szélvédettséget kíván; a cikász viszont nálunk edényben tartandó, és kell hozzá egy hideg, de fagymentes, világos téli hely. Ezután a helyet mérd fel: a pálmaféléknél és a cikásznál a levélkorona átmérője a meghatározó méret, ezért oldalirányban is kell szabad tér. A harmadik szempont a türelem, mert a cikász rendkívül lassan növekszik — évekig alig változik, tehát ha gyors eredményt szeretnél, más fajt válassz. Végül a talaj: a pangó vizet ezek a fajok viselik a legrosszabbul, ezért a jó vízelvezetés alapfeltétel. További hasznos tartalmakért nézz körül a főoldalunkon.

9. Záró gondolatok a Monte Palace-ról

A Monte Palace története két dolgot mutat meg. Az egyik, hogy egy kert nem feltétlenül a növényeivel kezdődik: itt egy csempegyűjtemény keresett magának méltó környezetet, és ebből lett Madeira egyik legismertebb helye. A másik, hogy a romos, elhagyott állapot nem végállomás — a birtok fél évszázadig pusztult, mielőtt új szerepet kapott. Kertészként pedig érdemes megjegyezni az elrendezés tanulságát: a Monte Palace-ban a látogató nem végignéz egy gyűjteményt, hanem menet közben rábukkan a részletekre. Ez a szemlélet a legkisebb kertben is működik.

10. Gyakran ismételt kérdések (FAQ)