Padova: a világ legrégebbi botanikus kertje 1545-ből

1545-ben a Velencei Köztársaság szenátusa rendeletben hozott létre egy kertet Padovában, hogy az orvostanhallgatók végre élőben láthassák azokat a gyógynövényeket, amelyeket addig csak pontatlan rajzokról ismertek. A kert azóta is ugyanott áll, ugyanabban az elrendezésben.

Olvasási idő: ~6–8 perc | Nehézségi szint: ★★☆☆☆ (kezdő)

1. Miért épült meg 1545-ben?

A padovai kert nem szépészeti célból jött létre, hanem egy nagyon gyakorlati, sőt élet-halál kérdés megoldására. A középkori és reneszánsz orvoslás jelentős részben gyógynövényekre épült — ezeket olaszul semplicinek, magyarul egyszerű szereknek nevezték —, a hallgatók viszont többnyire csak pontatlan illusztrációkból ismerték őket. A tévesztés súlyos következménnyel járhatott: két hasonló levelű növény közül az egyik gyógyszer, a másik méreg lehetett. Ezért kérte a padovai egyetem orvosi kara egy olyan kert létrehozását, ahol a növények élőben, azonosítva, egy helyen tanulmányozhatók. A velencei szenátus 1545. június 29-én rendelte el a Hortus Simplicium megalapítását, Francesco Bonafede, az orvosi növénytan professzorának kezdeményezésére. Az első gondnok, Luigi Squalermo mintegy 1800 növényfajt telepített be — a kert néhány éven belül egész Európa mintájává vált.

2. Kör a négyzetben: a kert szerkezete

Az eredeti mag, a Hortus Sphaericus mértani szerkezete máig változatlan: egy körbe írt négyzet, négy kisebb négyzetre osztva, középen szökőkúttal, a négy utat pedig az égtájakhoz igazították. A kör a világot jelképezi — a reneszánsz gondolkodás szerint a kert a teremtés rendezett, kicsinyített mása. Ez a szimbolikus szerkezet nem díszlet volt: a négy negyed a világ négy égtájáról származó növények elhelyezését is szolgálta. A kertet körülvevő körfalat viszont egy sokkal földhözragadtabb okból emelték nem sokkal az alapítás után: a gyógynövények értékesek voltak, és éjszakánként rendszeresen lopták őket. A hely egyébként korábban bencés szerzetesek birtoka volt, akik minden bizonnyal maguk is termesztettek gyógynövényeket — a kert tehát egy már meglévő hagyományra épült rá.

3. Amit ma láthatsz a kertben

A ma nagyjából három és fél hektáros kert főbb látnivalói:

• a Hortus Sphaericus, az eredeti, körfallal övezett mag, változatlan elrendezésben,
• a gyógynövény-, méreg- és rovarevő növénygyűjtemény, a kert eredeti funkciójának folytatásaként,
• Goethe pálmája, a kert legidősebb élő növénye, saját, nyolcszögletű üvegházban,
• a történelmi fák — köztük egy 18. századi páfrányfenyő és egy 19. századi himalájai cédrus,
• a 2014-ben átadott Biodiverzitás Kertje, korszerű üvegházakkal, amely megkétszerezte a kert területét.

Érdemes szétnézni a(z) pálmák teljes kategóriájában, ha a mediterrán hangulatból hazavinnél valamit.

4. Goethe pálmája és a legyező alakú levél

A kert leghíresebb lakója egy európai törpepálma, amelyet 1585-ben ültettek, és amely ma a kert legidősebb élő növénye. A nevét arról a látogatóról kapta, aki 1786. szeptember 27-én járt itt: Johann Wolfgang Goethe. A német költőt a pálma levélformáinak fokozatos átalakulása annyira megragadta, hogy ez az élmény hozzájárult a növények metamorfózisáról szóló elméletéhez — vagyis ahhoz a gondolathoz, hogy a különböző növényi szervek egyetlen alapforma átalakulásai. A pálma ma védett, nyolcszögletű üvegházban áll, és több szárat is fejlesztett. A faj, a Chamaerops humilis, a Földközi-tenger térségének egyetlen őshonos pálmája. Nálunk a legyező alakú levélzetet a télállóbb Trachycarpus fortunei – kínai kenderpálma, 190–210 cm hozza vissza, amely szélvédett, jó vízelvezetésű helyen kiültetve is telelhet; kisebb léptékhez a 90–100 cm-es és a 110–120 cm-es méret is elérhető.

5. Az 1828-as cédrus és a többi öreg fa

A padovai kert gyűjteménye élő idővonalként is olvasható: több fa pontosan datálható, és így megmutatja, mikor mi került Európába. Áll itt egy 1662-es akác, egy 1680-as keleti platán, egy 1750 körül ültetett páfrányfenyő, egy 1786-os örökzöld magnólia és egy 1828-as himalájai cédrus. Ez utóbbi faj a kínálatunkban is elérhető: a Cedrus deodara – himalájai cédrus, 400 cm az alapfaj négyméteres, előnevelt példánya, amely hosszabb, lágyabb tűlevelével és enyhén lehajló hajtásvégeivel könnyedebb hatású, mint az atlaszcédrus — a teljes választék a cédrusok kategóriában érhető el, kék, arany és csüngő formákban. A páfrányfenyő szintén jó példa a hosszú életre: a webshopunkban nem szerepel, személyesen viszont több fajtában és méretben is elérhető az Anger Kertészetben. A kert egyébként több haszonnövényt is Itáliába juttatott, köztük a burgonyát, a szezámot és az orgonát.

6. Amit egy 480 éves kerttől tanulhatsz

Padova legfontosabb tanulsága a szerkezet elsőbbsége. A kert azért maradhatott fenn közel öt évszázadon át felismerhető formában, mert nem növénylistával, hanem geometriával indult: a körfal, az utak és a negyedek adták a vázat, a növényállomány pedig ezen belül cserélődött nemzedékről nemzedékre. Ez a magánkertben is működik — ha a szerkezet, vagyis az utak, a szegélyek és a nagyobb, tartós növények helye jól van kitalálva, a kert akkor is összeáll, ha az ágyások tartalma évről évre változik. A másik tanulság az időtáv: a kertben ma is élnek olyan fák, amelyeket senki nem a saját örömére ültetett, hanem azzal a tudattal, hogy majd mások fogják látni őket kifejlett korukban. Ez a szemlélet a fás növények telepítésénél itthon is érvényes.

7. Összehasonlító táblázat: 1545 vs. ma

8. Mire figyelj a vásárlás előtt? Hogyan válassz?

Egy történeti kertben látott fákból ritkán lehet egy az egyben átvenni a fajt, mert a lépték és sokszor a klíma is más — ezért érdemes a saját kertedből indulni. Először a helyet mérd fel: mennyi közvetlen napot kap, mennyire védett a széltől, és milyen gyorsan szikkad fel a talaj. A mediterrán fajoknál — a pálmáknál is — a vízelvezetés fontosabb, mint a hőmérséklet, mert a hideg és a tartós nedvesség együtt jelenti a valódi kockázatot. Ezután döntsd el, szabadföldi vagy edényes tartást tervezel, mert a fagyérzékenyebb fajokhoz kell egy hideg, de fagymentes téli hely. Végül a lépték: a padovai kert öreg fái mind nagy termetűek, kis kertbe ezért a kompaktabb változatok valók. További hasznos tartalmakért nézz körül a főoldalunkon.

9. Záró gondolatok Padováról

A padovai kert azért különleges, mert nem múzeum lett belőle: ma is ugyanazt csinálja, amiért létrehozták — növényeket gyűjt, azonosít és tanít. Közben pedig egy meglepően személyes élményt is kínál, hiszen ugyanannál a pálmánál lehet megállni, amelynél Goethe állt 1786-ban. Kertészként ebből annyi a legfontosabb, hogy a jó kert nem a benne lévő növényektől lesz időtálló, hanem a szerkezetétől — és attól, hogy valaki elég hosszú távra tervez.

10. Gyakran ismételt kérdések (FAQ)