Palmetum: pálmakert egy szeméthegy tetején

Santa Cruz de Tenerife egyik dombja nem természetes képződmény: negyven méter magas szemétből áll, amelyet 1983-ig hordtak oda. A lerakó bezárása után több mint egy évtizedig kopár csúfságként állt a városszélen — ma Európa legnagyobb pálmagyűjteménye zöldell rajta, mintegy hatszáz fajjal.

Olvasási idő: ~6–8 perc | Nehézségi szint: ★★☆☆☆ (kezdő)

1. Egy hegynyi szemétből botanikus kert

El Lazareto dombja Santa Cruz de Tenerife tengerparti részén nem a természet műve: a hetvenes évektől 1983-ig a város szemétlerakója működött itt, és a felhalmozódott hulladékból nagyjából negyven méter magas mesterséges domb keletkezett. A lerakó bezárása után a terület több mint egy évtizedig elhagyatottan állt, és a fejlődő turizmus meg a városi zöldterület-igény mellett egyre kínosabb látvány volt. A megoldás ötlete a kilencvenes évek elején született meg, amikor Manuel Caballero agrármérnök és pálmaszakértő javasolta, hogy a területből botanikus kertet csináljanak. A tervet César Manrique, a Kanári-szigetek ismert környezetművész-építésze is támogatta, tervezői közreműködését azonban egy autóbaleset megszakította.

2. Hogyan épült fel a Palmetum?

A munka 1995-ben indult, európai uniós és városi finanszírozással, Manuel Caballero Ruano agrármérnök és Carlo Morici biológus szakmai vezetésével. A kivitelezés jóval több volt puszta növénytelepítésnél: a dombot teraszozni és stabilizálni kellett, csővezeték-rendszert építettek a bomlásból keletkező biogáz elvezetésére, és komplett öntözőrendszer, tavak, patakok, vízesések készültek — utóbbiakat Carlos Simón tájépítész alakította ki 1996 és 1999 között. Az első pálmát 1996 szeptemberében ültették el. A projekt 2000-ben forráshiány miatt megtorpant, majd 2007 és 2011 között több ütemben újult meg. A kert 2014-ben nyílt meg hivatalosan a nagyközönség előtt, és 2015-ben kapta meg a botanikus kerti elismerést — vagyis az ötlettől a megnyitásig nagyjából húsz év telt el.

3. Mit láthatsz ma a gyűjteményben?

A tizenkét hektáros kert néhány jellemző adata és látnivalója:

• mintegy hatszáz pálmafaj, ami Európa legnagyobb ilyen gyűjteménye,
• összesen nagyjából háromezer növényfaj, tizennégy földrajzi egységbe rendezve a Karib-térségtől Madagaszkáron át Új-Kaledóniáig,
• a szigeteken őshonos pálmákra fókuszáló válogatás, benne a világ egyik legteljesebb Thrinax- és Coccothrinax-gyűjteményével,
• vízesések, patakok és tavak rendszere, valamint árnyékolt bemutatóház,
• panoráma az óceánra, a városra és az Anaga-hegységre.

Érdemes szétnézni a(z) pálmák teljes kategóriájában, ha a saját kertedbe vagy teraszodra keresel pálmát.

4. A kínai kenderpálma: ami itthon is kint telel

Itt érdemes őszintén szólni a különbségről: Tenerifén az évi átlaghőmérséklet 21,7 °C, és a valaha mért legalacsonyabb érték is 13 °C volt — ezért él meg ott hatszáz pálmafaj a szabadban. Magyarországon ebből mindössze néhány jöhet szóba, és a legmegbízhatóbb közülük a Trachycarpus fortunei – kínai kenderpálma, 190–210 cm. Ez a faj a télállóbb pálmák közé tartozik: szélvédett, jó vízelvezetésű helyen kiültetve is telelhet, legyező alakú, mélyen szeldelt levélzete pedig ugyanazt a déli hatást adja, mint a trópusi rokonai. A 190–210 cm-es példány azonnali szoliter értéket ad, kisebb kertbe és teraszra pedig a 90–100 cm-es vagy a 110–120 cm-es méret a kezelhetőbb. A legnagyobb téli kockázat nála nem a fagy, hanem a levélrózsában megálló csapadék.

5. Cikász és jukka: pálmahatás pálma nélkül

A pálmás hangulatot nem csak valódi pálmákkal lehet megteremteni, és ez különösen hasznos a hazai klímán. A Cycas revoluta – cikász pálma, 60–70 cm botanikailag nem pálma, hanem a nyitvatermők közé tartozó, ősi növénycsoport tagja — a merev, fényes, tollasan szeldelt levélkorona viszont pálmaszerű megjelenést ad. Nálunk edényes növényként tartható, nyáron kültéren, télen fagymentes helyen; kisebb léptékhez a 45–55 cm-es példány is elérhető. A száraz, kavicsos ágyásrészbe pedig a Yucca rostrata, 80–90 cm illik, amelynek kékesszürke, merev levélrózsája szerkezetet ad, és ritkább öntözés mellett is jól fejlődik — kisebb méretben a 60–70 cm-es változat a jó választás.

6. Amit a Palmetumtól tanulhatsz

A kert három elve bármelyik kertre átvihető. Az első a legnyilvánvalóbb: nincs olyan hely, amiből ne lehetne kert — ha egy negyven méteres szeméthegyből botanikus gyűjtemény lett, akkor a legrosszabb hátsó udvar is megmenthető. A második a talajépítés: a Palmetumban a terep stabilizálása és a rétegrend kialakítása előbbre való volt, mint a növényválasztás, és ez a kis kertben is így működik — a szerkezet és a vízelvezetés a növénylista előtt jön. A harmadik a fenntartás módja: a kertet peszticidek és műtrágya nélkül tartják fenn, és részben ennek köszönhető, hogy sokféle vadon élő madár telepedett meg benne. Ez a szemlélet a hazai kertben is elérhető: fajta- és helyválasztással, komposzttal és mulcsozással jelentősen csökkenthető a vegyszerigény.

7. Összehasonlító táblázat: Tenerife vs. magyar kert

8. Mire figyelj a vásárlás előtt? Hogyan válassz?

Először azt döntsd el, kiültetni vagy edényben tartani szeretnéd a növényt, mert ez határozza meg a fajt: a kenderpálma védett helyen szabadföldbe is telepíthető, a cikász viszont fagymentes teleltetést kíván. Ezután a helyet mérd fel — a pálmáknál a levélkorona átmérője a meghatározó méret, nem a magasság, ezért oldalirányban is kell szabad tér, hogy a levelek ne sérüljenek. A harmadik szempont a talaj: a pálmafélék a pangó vizet viselik a legrosszabbul, és télen ez nagyobb kockázat, mint a hideg — nehéz talajon drénréteg és homokkal javított ültetőközeg javasolt. Végül a méret és a szállítás: a nagyobb, előnevelt példány azonnali hatást ad, de nehéz. További hasznos tartalmakért nézz körül a főoldalunkon.

9. Záró gondolatok a Palmetumról

A Palmetum azért több egy szép kertnél, mert bizonyíték: húsz év munkával egy negyven méter magas hulladékhegyből Európa legnagyobb pálmagyűjteménye lett, vegyszerek nélkül fenntartva, madarakkal benépesülve. A hazai kertben a fajlista természetesen más lesz — a kenderpálma, a cikász és a jukka viszont ugyanazt a déli hangulatot hozza, és a szemlélet, amivel a Palmetum készült, itthon is ugyanúgy működik: előbb a szerkezet, aztán a növény.

10. Gyakran ismételt kérdések (FAQ)