
Palántázás: kezdőbarát útmutató pontos lépésekkel
Palántázás: kezdőbarát útmutató pontos lépésekkel
Tavasszal elkezdődnek a kerti munkálatok és a téli kopár látványt lassan felváltják a friss hajtások. Ideális időszak arra, hogy a szükséges előkészületekkel megalapozzuk növényeink egészségét és későbbi pompáját. Ha azt szeretnéd, hogy növényeid erősek és egészségesek legyenek, a szakszerű palántázás elengedhetetlen. Pontosan mikor és hogyan érdemes belevágni? Íme egy kezdőbarát útmutató pontos lépésekkel!
Mi az palántázás pontosan?
Mielőtt bemutatnánk a palántázás lépéseit, érdemes tisztázni, pontosan mit is takar ez a növénytermesztési módszer. A palántázás során a növényt először nem a végleges helyére, hanem egyéb védett helyre, úgynevezett nevelőágyásba helyezzük. Ennek célja elsősorban a növény védelme, gyorsabb fejlődése, korábbi és hosszabb termésképzése és nagyobb fokú ellenállósága. Az előnevelt palánta megerősödését és fokozatos hozzászoktatását követően jöhet a szabadföldbe ültetés. Fontos megjegyezni, hogy a palántázás nem azonos a vetéssel, hiszen az utóbbi minden esetében magról és általában már a növény végső helyén történik.
A palántázás lépései: így ne rontsd el
A palántanevelés a kezdő hobbikertészek számára is könnyedén elvégezhető feladat, fontos azonban szem előtt tartani néhány alapszabályt. Következzenek a palántázás lépései, amiket ha betartasz, biztos lesz a siker!
1. lépés: előkészületek
Az első és egyik legfontosabb lépés a szükséges eszközök beszerzése. A sikeres palántázás elengedhetetlen kelléke a magas minőségű, rostban és tápanyagban gazdag palántaföld, a vetőmag és a palántanevelő tálca vagy ültetőpohár. Utóbbiból választhatunk akár egyszer használatos, lebomló poharat is. Kiemelten figyeljünk arra, hogy minden eszköz, beleértve a magot és földet is, tiszta, gomba- és vírusmentes legyen.
2. lépés: magvetés
A magvetéshez laza, levegős ültetőtalajra van szükség, ami lehet egy homokos-tőzeges közeg de választhatunk kifejezetten palántaföldet is. A keveréket az ültetőpohárba vagy tálcába tesszük és minimálisan tömörítjük. Egy pálca vagy az ujjunk segítségével lyukat fúrunk a földbe, majd a kiválogatott magokból 1-2 szemet helyezünk bele poharanként, úgy, hogy körülbelül 5-6 cm föld legyen alattuk. Tálcába vetés esetén akár többféle magot is használhatunk, melyeket egy sorba ültetünk az előzőekkel azonos módon. Végül a föld tetejét minimálisan benedvesítjük, ehhez használhatunk öntöző spary-t, hogy ne mosódjanak ki a magok.
Tekintsd meg az oldalunkon elérhető magokat:
3. lépés: csíráztatás
A vetést követően szellőztethető fedéllel vagy fóliával lefedjük és szobahőmérsékletű, meleg helyre tesszük a palántákat. Ez a párás környezet fogja elősegíteni majd a csírázást. Fontos, hogy naponta egyszer szellőztessük a földet, ezzel biztosítva a fejlődéshez szükséges friss levegőt és elkerülve a penészgombák és baktériumok elszaporodását.
4. lépés: öntözés
A csírázás ideje alatt, egészen az első sziklevelek megjelenéséig kiemelten fontos a megfelelő és állandó nedvesség biztosítása. Ezt alulról öntözéssel vagy spricceléssel érdemes végezni, hogy semmiképp se öntözzük túl a palántákat.
5. lépés: sziklevelek gondozása
Amikor megindul a csírázás, a fedél vagy fólia eltávolítható. Ebben a szakaszban már nincs szükség olyan magas páratartalomra és hőmérsékletre, ezért érdemes egy hűvösebb helyet találni a palánták számára. Emellett ügyeljünk arra is, hogy kellő fény érje a növényeket. Az öntözés mennyisége is csökkenthető, azonban a föld kiszáradását továbbra is kerüljük.
6. lépés: tűzdelés
Amikor a palánták kicsíráznak, elérkezik a tűzdelés ideje. A pikírozás néven is ismert lépés lényege, hogy a fiatal növényeket eggyel nagyobb helyre ültetjük át, ezzel biztosítva a megfelelő életteret, gyorsabb fejlődést és jobb tápanyagfelvételt. Amikor már megjelenik 2-3 sziklevél, szár- és gyökérsérülés nélkül, óvatosan kiemeljük a növényt, majd az előre előkészített új cserépbe helyezzük. Ha korábban keltetőtálcában nevelkedtek együtt a palánták, most már egyesével ültessük őket, hogy szabadon növekedhessenek. Fontos, hogy továbbra is nedves legyen az ültetőközeg.
7. lépés: kiültetés
A palántázás lépései a várva várt kiültetéssel zárulnak. Általában a magvetést követő 4-6 hét elteltével, a palánta 3-4 lombleveles állapotában kerül sor erre. Kiültetést megelőzően elengedhetetlen a fokozatos szoktatás, mely során legalább egy héten keresztül felkésztjük a növényt a kültéri hőmérséklethez és fényviszonyokhoz. Ehhez érdemes a palántát naponta egyre magasabb óraszámban kihelyezni a végső helyére. Az ültetés során óvatosan, ügyelve a gyökér és szár épségére, egy előre előkészített ültetőgödörbe helyezzük a növényt, majd megöntözzük.
Palántázási időpontok: egyszerű palántázási naptár
A palántázás időzítése általában a növény típusától, az időjárástól és a nevelés helyszíntől függően változhat. Míg a jó fagytűrő képességű növények előnevelése elkezdhető már késő télen, addig a melegkedvelő típusokét inkább kora tavaszra érdemes időzíteni. Nagy segítséget jelent ilyenkor a vetési naptár, mellyel jobban átláthatjuk az ajánlott időpontokat. Íme a legnépszerűbb növények javasolt vetési ideje beltéren, takarás mellett!
-
Paprika: január-március
-
Sárgarépa: január-március
-
Chili: január-március
-
Fejes saláta: február-március
-
Zeller: február-március
-
Paradicsom: február-március
-
Kakukkfű: február-március
-
Padlizsán: február-április
-
Bazsalikom: február-április
-
Rozmaring: február-április
-
Petrezselyem: február-június
-
Spenót, mángold: március-április
-
Sütőtök: március-április
-
Sóska: március-április
-
Cukkini: március-április
-
Uborka: március-április
-
Eper: március-május
-
Kapor: március-július
-
Újhagyma: március-július
-
Kukorica: április-június
Gyakori kérdések és válaszok
Melyek a palántázás kellékei?
A sikeres palántázás kellékei a magas minőségű, rostban és tápanyagban gazdag palántaföld, a vetőmag és a palántanevelő tálca vagy ültetőpohár. Emellett még szükség lehet ollóra, lapátra és öntöző spray-re is.
Mikor jön el a palántázás ideje?
A palántázás ideje a növény típusától és az időjárástól is függhet, de a legtöbb esetben elmondható, hogy kora tavasszal érdemes elkezdeni az előnevelést.
Lehetséges a palántázás tojástartóba?
A vetőmag ültetésére több módszer is rendelkezésünkre áll. Az ültető edények és szaporító tálcák mellett, pénztárca -és környezetbarát megoldás lehet a palántázás tojástartóba, tejfölös dobozba és egyéb háztartási eszközökbe. Minden esetben figyeljünk azonban ezek fertőtlenítésére.
Palántázás otthon: melyek a gyakori kezdő bakik?
A palántázás otthon is egyszerűen elvégezhető kertész feladat. Alapos előkészületekkel elkerülhetjük az olyan gyakori kezdő bakikat, mint a nem megfelelően megtisztított ültető edény, a rossz minőségű magok vagy föld választása, a túl sok vagy éppen túl kevés öntözés, a nem megfelelő páratartalom vagy szellőztetés biztosítása, a tűzdelés kihagyása vagy éppen a szoktatás nélküli kiültetés.
A palántázás januárban túl korai?
Az időzítés kulcsfontosságú és több tényezőtől függ. Az olyan hideg- és fagytűrő növények esetén, mint például a fejes saláta, retek és spenót, a palántázás januárban is elkezdhető üvegházban vagy beltéren.
Lehetséges a palántázás lakásban?
Természetesen, a palántázás lakásban is lehetséges. A sikeres palántaneveléshez azonban fontos a megfelelő páratartalom, hőmérséklet, nedvesség és fény biztosítása.
Palántázás üvegházban vs. fóliasátorban: mik a legfontosabb különbségek?
A palántázás üvegházban és fóliasátorban is lehetséges. A legfontosabb különbségek az anyaghasználatból adódnak. Míg a palántázó üvegház tartósabb, nagyobb védelmet nyújt a hideg ellen és jobb fényáteresztést tesz lehetővé, addig a fólia kedvezőbb árú és képes átengedni az UV-sugarakat.
Anger Kertészet: szerezd be a palántázási kellékeket egy helyről, kedvező áron!
Kedvet kaptál a saját zöldségek, fűszernövények és virágok neveléséhez? Az Anger Kertészetre a palántázásban is számíthatsz! Fordulj bizalommal a tapasztalt szakértőkhöz, akik segítenek a tökéletes növények és kiegészítők megtalálásában.
Virág- és zöldségmagok megtekintése